A befektetési arany lakossági piacának kockázatai
A befektetési arany az arany fizikai megvásárlását jelenti aranylap, aranytömb, illetve aranyérme formájában. A magyar befektetési aranypiac forgalma nagy ütemben növekszik, az utóbbi időszakban megháromszorozódott (jelenleg 40-50 milliárd forintra becsülhető). A jelenség a kapcsolódó fogyasztóvédelmi jellegű kockázatok miatt került a Felügyelet látókörébe. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a befektetési arany (fizikai arany) kereskedelme nem a PSZÁF által felügyelt tevékenység, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörébe esik.
A következő, fogyasztóvédelmi jellegű kockázatok azonosíthatók a befektetési arany piacán:
- A befektetési arany az egyes befektetési termékek közvetlen versenytársa, helyettesítő terméke, az aranyszámla pedig már egyértelműen a hitelintézeti megtakarítási számlák mintájára kialakított termék. Ez a megállapítás igaz a termékek és szolgáltatások marketingjére, valamint értékesítési csatornáira is.A forgalmazók döntő része interneten működik, a fizetés sokszor előre történik (bankkártya pl.), így az interneten keresztül rendelt arany partnerkockázattal is rendelkezik (leszállítási kockázat). Sok olyan eset ismert anekdotikus információk alapján, amikor jelentős értékű aranyat nem szállított le a forgalmazó – ez tehát egy létező kockázat, igen konkrét fogyasztói kárral. Csődnél természetesen hasonló jelenségek figyelhetők meg – a forgalmazók esetében konkrét szavatoló tőke hiányában a csőd esélye is nagyobb, mint egy felügyelt pénzügyi szervezetnél. Egy másik csatornakockázat bizonyos cégeknél a multi-level-marketing (MLM) rendszerű ügynöki értékesítés. Az MLM jelenléte önmagában is kockázatossá teszi a szegmenst fogyasztóvédelmi szemszögből, hiszen ennél a módszernél jóval nagyobb a félreértékesítés („misselling”) esélye.
- A fogyasztók a legtöbb esetben PSZÁF által felügyelt tevékenységnek/terméknek tartják a befektetői aranyat (lásd pl. „aranyszámla”), a vásárlók túlzott bizalma társul egy olyan termékhez, ami sokk esetén menekülő-terméknek számít. A fogyasztók bizalma az arany árfolyamának stabilitásával kapcsolatban sok esetben eltúlzott, és a forgalmazói marketinganyagok által generált. Nem tudatosodik a lakosságban, hogy az aranyba történő befektetéssel még a krízishelyzetből való menekülés sem feltétlenül biztosított, részben az árfolyam fenti tulajdonságai, részben pedig történelmi példák alapján.
- A tevékenység a gyakorlatban csak alig átlátható, minimálisan transzparens (tájékoztatási hiányosságok, adatszolgáltatás hiánya). Emellett a forgalmazók működési modellje sok esetben nem tekinthető prudensnek, hiszen gyakran minimális tőkemérettel bonyolítanak le jelentős forgalmat.
- A tájékoztatás hiányosságai és egyoldalúsága miatt a fogyasztók nem mérik fel a termék költségeit (pl. jelentős tárolási, biztonsági költségek) és az egyéb terméktulajdonságokat (pl. nincs fix hozam, kamat, vagy fundamentum, ami alapján megállapítható lenne a fair ár), emiatt csak a vásárlás után, illetve a tartás időszaka alatt szembesülnek a fentiek problematikusságával.40
- A tevékenység működési modellje nagyban hasonló a pénzváltóknál alkalmazotthoz, azzal a különbséggel, hogy jóval több típusú, csaláshoz közel álló megoldás/trükk fordulhat elő (pl. az internetes ár/elszámolási ár különbsége; kiszállítási idő kitolása stb.).
- A kis súlyoknál igen nagy a vételi/eladási „spread” (sok esetben 15-30%-os különbség a vételi és eladási ár között). Ez azért fogyasztói kockázat, mert így aki fizikai aranyat vesz, az a vétel pillanatában ennyit veszít befektetése értékéből: ez az a minimális árfolyamnyereség, aminek be kellene következnie valamilyen időtávon ahhoz, hogy legalább a befektetett tőke megmaradjon.
Megállapítható, hogy a lakossági befektetési arany piaca pénzügyi fogyasztóvédelmi szempontból kiemelten kockázatos, hiszen a lakossági pénzügyi vagyon nem elhanyagolható (jelenleg 40-50 Mrd forintra becsült) része egy olyan hosszú távú – nem szabályozott és felügyelt – befektetés irányába áramlik, amelyből a nyereséges kiszállás esélye mérsékelt.
A Felügyelet a fentiek miatt első lépésként figyelemfelhívó tájékoztatást tett közzé a honlapján a http://www.pszaf.hu/bal_menu/figyelemfelhivo/befektetesi_arany.html menüpont alatt, amelyben felhívja a fogyasztók figyelmét a befektetési arany vásárláshoz kapcsolódó kockázatokra.
