Ázsia a tanú az egyik legerősebb hullámra a fizikai arany vásárlásokra vonatkozóan az elmúlt 30 évre visszatekintve, úgy, hogy alkuvadászokkal igyekeznek kihasználni az áresést annak érdekében, hogy ékszereiket és aranytömbjeiket bebiztosítsák. Lázas felvásárlás indult meg számos hong kongi bankban, ékszerüzletben valamint az aranytőzsdén is, oly mértékben, hogy a sárga nemesfém iránti igényeket nem is tudták maradéktalanul kielégíteni. Sanghai-ban az arany tőzsdei kereskedése múlt hétfőn rekordszintet ért el, mindamellett, hogy sorok kígyóztak néhány ékszerüzlet előtt Beijingben.

„A fizikai aranyat forgalmazó piacok gyorsan reagáltak az aranyár esésére – mondta Joni Teves, a UBS nemesfém elemzője, ügyfeleiknek szóló közleményében – Ázsiába irányuló fizikai anyagkiáramlásunk jelentősen nőtt a múlt héten.”

Míg a növekvő beszerzések Kínában, Hong Kongban, Indiában és más ázsiai országokban élénk kontrasztot mutatnak a múlt heti nagymértékű eladásokban, addig a pénzügyi befektetők dollár milliárdokat buktat az arany-alapú értékpapírokon. Az erős ázsiai vásárlások az arany világpiaci árát támogatták. Hétfőn a nemesfém unciánkénti ára 1.438,66 usd-re emelkedett, mely 8,1%-os növekedést eredményezett az előző heti csökkenéshez képest.

Haywood Cheung a Hong Kong-i Arany és Ezüst Cserekereskedelmi Társulás elnöke azt mondta, hogy a cserekereskedelem kifogyott tartalékaiból, mert tagjainak az azonnali leszállításokat teljesíteni kellett a kiskereskedelmi egységek felé. „Nem láttam az elmúlt 20 évben ilyen mértékű aranyvásárlást- mondta – de még a régebbi tagok sem tapasztaltak hasonlót ebben az üzletágban 50 évre visszamenőleg.”

Ázsiai aranykereskedők azt mondták, hogy a prémiumok – ahol a kifizetett ár magasabb egy különleges termék esetén, mint csupán az aranytartalom ellenértéke -, melyet a fizikai arany barométerének tekintenek, több mint megkétszereződött az utóbbi néhány évben.

Chow Tai Fook, a hong kongi központú, a világ legnagyobb ékszerkereskedő cége azt mondta, hogy néhány, frekventált elhelyezkedésű kínai városban található üzletükben – ahol sok belföldi turista is megfordul – kifogytak az aranytömbökből. Úgy vélik, hogy az 1980-as évek vége óta nem volt ilyen nagy kereslet az aranytermékek iránt.

Kína a második legnagyobb aranyvásárló, -fogyasztó India után. Beijing legnagyobb ékszerüzlete a Caibai, ahol az aranyvásárlás miatt sorban állók 10 méteres sorban várakoztak péntek reggel, azért, hogy befektetési aranytömböket vásároljanak. Sanghai-ban az aranytőzsdén hétfőn rekordszintet értek el a kereskedésben 43 tonna mennyiséggel – a Bloomberg adatai szerint. A korábbi rekordot április 19-én érték el, akkor 30,4 tonna súllyal.

Aranykereskedők azt mondják, hogy Indiában mostanában a kereslet jelentős, hiszen ők a világ legnagyobb felhasználói. Ugyanakkor a felhasználási mennyiségük az elmúlt egy hétben nem találkozott azzal a volumennel – saját magukhoz viszonyítva – amekkora kereslet Ázsia többi országában volt, mert azt várták, hogy a sárga nemesfém ára le fog menni 25.000.- indiai rúpia/10 gr egységárig. Hétfőn azonban a helyi árak a 26.500.- rúpiánál álltak.

Forrás: www.ft.com