A Világ Arany Tanács (World Gold Council, azaz WGC) februárban megerősítette a tényt, hogy 2013-ban Kína vette át India vezető szerepét az arany legnagyobb felhasználójaként. Sok aranypiaci megfigyelőben a bejelentés hatására felmerült a kérdés, hogy Kína hogyan érhette el ezt a pozíciót és – ami még fontosabb – vajon képes lesz-e megtartani azt.

A WGC az időszaki jelentésében mindkét kérdésre megadja a választ. A jelentés címe: Kína aranypiaca: haladás és kilátások; ebben felsorolja azon tényezőket, melyek az országot a vezető pozícióba hozták, és nem csupán arról ad áttekintő képet, hogy Kína mennyi aranyat használ fel, hanem arra is, hogy ez hová áramlik. Továbbá azt is megmutatja, hogy az ország hol helyezkedik el az aranykínálati piacon az ázsiai nemzetek között. A jelentés következtetése egyszerű: Kína aranypiaci fejlődése stabil, előmenő és hosszú távra szól.” Időszakos visszaesések lehetségesek, de az ország hatalmas népessége, a folyamatos gyors gazdasági növekedés és mély gyökerekre visszanyúló elsődleges arany kultúra még hosszú éveken át a figyelem központjában fogja tartani az országot.

Ha Kína útját megfigyeljük a győzelemhez vezető ösvényen, azt látjuk, hogy az elmúlt néhány évtized alatt az ország a szegény, alulfejlett országból, meghatározó kereskedelmi nemzetté fejlődött, virágzó szintű vagyonnal és pozitív növekedési kilátásokkal bír.

Ékszer: a kínai aranykereslet alapköve

De ki az pontosan, aki ezt a rengeteg aranyat felhasználja? Egyfajta válasz lehet, hogy az ékszer vásárlók, noha 2013-ban a sárga nemesfém vásárlóinak 60 %-a magánszektorban felmerült igényt szolgálta ki, a kínaiak azért fordultak az ékszerek felé, mert:

• elérhető: Kínának van a világon a legnagyobb ékszergyártó központja a világon – a WGC szerint. Az országban legyártott, mintegy 724 tonna mennyiségű ékszer több, mint 85 %-át a hazai piac ízlésének megfelelően készítették el.
• középosztálybeli fogyasztók: a gazdasági növekedésük lehetővé tette a középosztály olyan szintre emelését, hogy megengedhették maguknak a – nem alapvető szükségleteket kielégítő – magasabb értéket képviselő ékszerek megvásárlását is.
• több házasságkötés
• ajándékok: már nemcsak esküvőre, hanem pl. Valentin-napra is vásárolnak ékszert.

Némi fenyegetettség itt is felmerülhet és forgalom visszaesés várható, de a WGC szerint 2017-ben még így is eléri a gyártás a 780 tonna mennyiséget.

A befektetési kereslet különleges éve

2004-ig aranytömbök birtoklása nem volt engedélyezett Kínában, azóta azonban az érmék és aranytömbök birtoklása gyorsan elterjedt és mennyisége nőtt, elérve a 397 tonnát tavaly. Ennek részben az is az oka, hogy nem túl széles a választék a befektetési lehetőségekből, és az arany nem kötődik erősen a devizák árfolyam ingadozásához, banki betétek negatív valós kamataihoz stb.

Egyéb tényezők, melyek az arany, mint befektetési eszköz felé irányíthatják a befektetőket:

• elérhetőség: csakúgy, mint az ékszer, számos helyen hozzáférhető, és az emberek szeretik kezükben fogni a vagyonukat. Kínában a befektetők vásárolhatnak aranyat a telefonjukon keresztül, az interneten, bankfiókokban.
• inflációtól való félelem
• gyér értékpiaci jelenlét

Természetesen Kína önmagában is arany felhasználó. Noha az ország az IMF-nek adott tájékoztatásában azt állítja, hogy az elmúlt 4 évben a hivatalos aranytartaléka nem növekedett és maradt 1054 tonna, a WGC megfigyelése szerint vannak arra vonatkozó találgatások, hogy az ország valójában növelte készletét.

Forrás: Gold Investing News