Az arany árfolyama év eleje óta több mint 41 százalékot emelkedett. Az amerikai vezető részvényindex, az S&P 500 több mint 13 százalékot. Némi korrekció után tart most itt, ugyanis hétfőn mindkettő új történelmi csúcson volt.

Hogy miért érdekes ez? A részvénypiac és az arany általában eltérő időszakokban és gazdasági környezetben szárnyalnak. Igaz, az amerikai Forbes cikke szerint az utóbbi 55 évben 18 alkalommal ugrottak ugyanazon a napon új csúcsra, csakhogy ebből a 18-ból 16-ra az utóbbi másfél évben került sor. A maradék kettő még 1972-ben történt, egy évvel azután, hogy Richard Nixon megszüntette a második világháború után létrejött Bretton Woods-i aranydeviza-rendszert.

A Bretton Woods-i rendszer

A Bretton Woods-i rendszer lényege, hogy minden deviza árfolyamát a dollárhoz, a dollárét pedig az aranyhoz kötötték a második világháború után. Az árfolyamok gyakorlatilag rögzítve voltak, a jegybankok úgy adták-vették a dollárt, hogy az stabilitást hozott. A rendszer az amerikai gazdaság dominanciájára épült, a működésében azonban már az 1960-as évek végén mutatkoztak a problémák. Egyre valószínűbb lett, hogy a külföldön tartott dollárt a jegybankok aranyra váltanák.

Így 1971-ben Nixon felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát, és leértékelte a dollárt. Innentől elszabadultak az árfolyamok, jelenleg fiat valutákkal működik a gazdaság, ahol a pénz mögött nem áll más fedezet, például arany, az értéke más valutákkal határozható meg. Az arany árfolyama is ez után kezdett el szabadon mozogni a dollárral szemben.

Az arany alapvetően menekülőeszközként él a befektetők fejében: akkor teljesít a legjobban, amikor a gazdasági előrejelzések negatívak, és az emberek visszaesésre számítanak. A részvények ezzel szemben akkor mennek felfelé, ha a gazdasági kilátások kedvezők. Meg újabban attól is, ha a befektetők arra számítanak, hogy a központi bankok a gazdasági helyzet romlásával elkezdenek pénzt nyomtatni.