Napi haszontalan jóhír: elméletileg neked is lenne egy deka aranyad, ha nem a jegybank tartalékában lenne felhalmozva.

Mi történt? Az ország aranytartaléka 2018-hoz képest mostanra a harmincszorosára nőtt – írja Az én pénzem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakmai cikke alapján, ami szerint a régióban nálunk a legmagasabb az egy főre jutó aranytartalék.

Mi következik ebből? Ez azt jelenti, hogy elméletileg minden magyarra 0,32 uncia, vagyis csaknem 10 gramm arany jutna a jegybanki aranytartalékból – már ha azt a valóságban nem a jegybank birtokolná. Persze, az arányszámot csak arra alkalmazzák, hogy megmutassák vezető helyüket a régióban, az MNB szerint arany felhalmozásában Magyarország évekkel előzte a régiós és nemzetközi trendeket Lengyelországtól kezdve Törökországon át egészen Japánig.

Kontextus. A jegybank összefoglalja, hogy a rendszerváltás idején az aranytartalék több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, ez a készlet pedig 2018-ig változatlan is maradt. Ekkor döntött a jegybank egy jelentős tartaléknövelésről, megtízszerezve az akkori 3,1 tonnás készletet, majd a covid alatt ezt is megháromszorozta, hogy aztán 2021-ben újabb 63 tonna aranyat vegyenek, így a magyar aranytartalék nagysága 94,5 tonnára emelkedett.

A cikk a külföldi aranyvásárlási trendekről is beszámol: 2023-ban az arany iránti teljes globális kereslet 4899 tonna volt, ez új történelmi rekord volt, ami pedig a jegybankokat illeti, az aranykereslet 2021-ben és 2022-ben is emelkedett, sőt 2022-ben történelmi csúcsot is döntött 1082 tonnával. Év elején a Forbes.hu-n is megírtuk, hogy az Arany Világtanács (World Gold Council) szerint a valaha kibányászott arany nagyjából ötöde lehetett a jegybankok kezében tavaly szeptemberben.

Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) Legek díjátadó gáláján az MNB Budai Központjában 2024. február 29-én.