- 2013 / 03 / 29
Kirgizisztán bányászati csoportot hoz létre
Egy újabb erőforrásban gazdag ország. Egy újabb erőfeszítés a kormány és külföldi bányászati társaság közötti lehetséges megállapodás újratárgyalására; ez ma Kirgizisztán, egy ki ország, mely nemzetközi befektetőket ritkán hoz lázba. De a vitatott kereskedelmi megállapodás egy olyan folyamat, mely elég nagy ahhoz, hogy a világ bányászati iparának érdeklődését felkeltse – a Kumtor aranybánya az ország legnagyobb önálló „vagyontárgya’, mely évente 1 milliárd dollárt hoz az országnak.
Temir Sariev, kirgiz gazdasági miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy az ország megfelelően kezelje a külföldi befektetőket, nincs esélye a kormánynak, hogy a projektet saját felügyelete alá helyezze.
„Leginkább a Kumtor projekt sikerében vagyunk érdekeltek, és abban, hogy Kirgizisztánban minden befektetés működjön” – nyilatkozta Sariev tolmácsán keresztül Hong Kongban tett látogatása alkalmával. „Megértjük és meg akarjuk védeni a részvényeseket, de biztosak akarunk lenni abban, hogy a projekt a törvény keretein belül fut.”
A kumtori bánya 4.000 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el; a kormány – mely a tulajdon 33 százalékával rendelkezik, újra akarja tárgyalmi a megállapodást a bánya üzemeltetéséről, melyet a kanadai székhelyű Centerra társasággal 2009-ben írt alá, mert a mostani kirgiz vezetés azt mondja, hogy akkor az országban korrupt hatalmi vezetők álltak az ország élén. Az újratárgyalási szándékok mellett két kormányzati ügynökség is megbüntette a Centerra-t, 152 millió dollár illetve 315 millió dollár büntetésre, mondván környezeti károsodást okoztak tevékenységükkel.
A kirgiz parlament utasította nyilvános végrehajtóit, hogy vizsgálják ki, vajon a cég szándékosan alábecsülte-e a tartalékokat.
John Pearson, a Centerra befektetői kapcsolatok vezetője azt mondja, hogy a társaság nem fizette meg a büntetéseket és hiszi, hogy minden ellenük felhozott vád „túlzó és alaptalan”, valamint a megállapodások a Kumtor Projekt-re legálisak, érvényesek és a kötelezettségek érvényesíthetőek.
Ez egy tipikus adok-kapok szituáció, ahol végül a cég járhat rosszul, a régió egyes szakértői ugyanakkor úgy vélik, egyáltalán nem biztos, hogy ebben az esetben Centerra az, aki tévedne.
„Nyilvános dokumentumok igazolják, hogy a kirgiz kormánnyal 2009-ben megkötött megállapodás messzemenően nagylelkű volt a kanadai vállalat, főként, ha azt összehasonlítjuk más közép-ázsiai vagy afrikai megállapodásokkal” – nyilatkozta egy tapasztalt közvetítő aki a régióban működik közre kormányok és befektető cégek között.
A másik probléma lehet, hogy kínaiak felajánlották az infrastruktúra fejlesztését az országban, cserébe szeretnék, ha a bányászati szerződéseket kínai vállalatok kapnák. Erre már korábban is volt példa Kazahsztánban és Tadzsikisztánban.
Sariev, aki részt vett Hong Kong-ban egy bányászati befektetési konferencián, ahol elmondta, a Centerra annak idején kiemelt adózási megállapodást kötött, amely 20%-hoz közeli megfizetést jelentett. Jóváhagyták továbbá, hogy rögzített, alacsony díjat fizessen az ökológiai hulladék feldolgozásért. „A megállapodás alapján van a Centerra-nak egy fix adókulcsa, míg másoknak más adókulcsa van. Nem akarjuk, hogy bármilyen cégnek különleges adókulcsa legyen” – nyilatkozta Sariev.
Az ország gazdaságában fontos szerepet játszik a bánya, hiszen 2011-ben Kirgizisztán GDP-jének 12 százalékát tette ki. Mindazonáltal a cég technikai gondokkal küzd, mert tavaly az elvárt 500-600 ezer uncia kitermelendő mennyiség helyet csupán 315.000.- uncia színarany volt a kitermelés mennyisége. 2011-ben a bánya 583.000.- uncia színaranyat hozott felszínre, melyet 1570 usd/uncia áron értékesítettek, közel 1 milliárd usd összértékben. Természetesen a kisebb volumenű 2012. évi kitermelés az ország adóbevételét is hátrányosan érintette. Centerra osztalékot is fizetett 2011. évi keresete után, mely a kormány egy részét felbosszantotta.
Megjegyzendő, hogy Kína növekvő fontosságú szerepet játszik a kirgiz gazdaságban. Elsőszámú partnerré vált a külföldi közvetlen magánbefektetői szektorban, míg Kirgizisztán tranzitországként való használata is jelentős Közép-Ázsia és a Kaukázus irányába.
Kínai cégek számos utat építettek a kirgizeknél, mely továbbvezet Üzbegisztánba és Tadzsikisztánba, valamint a kaukázusi régióba. Ennek következményeként egyre több szerződést nyernek el kínai cégek új bányászati, szinítési és elektronikai projektekben.
Sariev mindezt így kommentálta: „Új licenszeket ítélnek oda versenyképes tárgyalásokon. A Centerra ügy világít rá arra, hogy a kormány jelenleg felülvizsgálja korábbi döntéseit. Ha úgy látja, hogy a cég a licensz megszerzésétől az export megrendeléseken át mindent átláthatóan végez, akkor meg fogja védeni a céget. A kínai befektetők is tudják ezt.”
Forrás: www.financialtimes.com